Fehérvérsejtek

A fehérvérsejtek különböző sejtcsoportok, amelyek különböző elősejtektől származnak. Jóllehet a fehérvérsejt kategóriák sajátos funkciója nagymértékben eltér egymástól, mindegyikük azért van, hogy védje a szervezetet a nem saját ágenseitől a legtágabb értelemben. A myeloid fehérvérsejtek a csontvelőben termelődnek. A nyiroksejtképződés nem korlátozódik azonban a csontvelőre, és az az elsődleges és másodlagos lymphoid szervekben megy végbe.

A fehérvérsejtek teljes száma egy egészséges felnőttnél körülbelül a 4-12 × 106 sejt/µl tartományba esik, és a sejtek többségét a lymphocyták és neutrophilek alkotják. Az eosinophilek, basophilek és monocyták sokkal kisebb számban találhatók meg egy egészséges személy vérében. A perifériás vérben minden fehérvérsejt-kategória abszolút számának klinikai jelentősége van, és sokkal tájékoztatóbb jellegű, mint a százalékban megadott relatív szám. A vagy a myeloid, vagy a lymphoid sejtvonalat befolyásoló fehérvérsejt patológiák úgy reaktív, mind nem reaktív (rosszindulatú) betegség következményei is lehetnek. Reaktív változások fertőzéses vagy gyulladásos betegségek folyamán figyelhetők meg, míg a rosszindulatú változások leukémiára, lymphomára és egyéb hematológiai malignitásra utalnak.

A fehérvérsejtekkel kapcsolatos különböző betegségek megkülönböztetésére döntő fontossággal bír úgy számuk, mind pontos típusuk és érettségi állapotuk meghatározása. Az automatizált hematológiai elemzés életbevágóan fontos összetevője a diagnosztizálási folyamatnak, és segít azonosítani a betegség jelenlétét, pontos sejtszámokkal szolgálva és kiemelve a feltűnő sejtpopulációkat. A fehérvérsejt betegségekben a helyes diagnózis megtalálása összetett folyamat, és figyelembe kell venni a teljes vérképből, morfológiából, immunfenotipizálásból és egyéb vizsgálatokból származó minden információt.